Alapvető tudnivalók


Családi név:

Mélykúti
Hosszú ú-val, ezt sokan elrontják.

Utónév:

Bence
Nincs több keresztnevem.

Becenevek:


Bár nekem a Bence is megfelelne, sok becenevem létezik. Mindegyik mellett a kitalálóját, használóját találod.
BenyóGergő, Eszter, Márti, Gábor stb.
BenyókaGábor
Benceke„édes"apám
Bencus
Bencuskapl. Judit
Bencufkaez eredetileg a Bencuska tele szájjal ejtett verziója, ami aztán önállósult, pl. Márti, Gergő
TudósMárti
Benny/Benitöbb osztálytársam, pl. Farkas Orsi, Pluhár Zsófi
BenikémSimonffy Bálint
MÉQ[ejtsd: Mékú] Petrák Bence
BenciUjpál Zsófi
ProfNagy Richárd, azaz Doki; a Toldyban minden alkalommal, amikor összefutottunk — akár ötször naponta — rámköszönt: „Csá, Prof!"
MélykutyaSzékhelyi Jocó

Születési év:

1983.

Névnap:

augusztus 23.

Lakóhely:

Freiburg (im Breisgau), Baden-Württemberg, Németország

Ha otthon élnék, akkor budapestinek vallanám magam — ott nőttem fel, ott él a családom legnagyobb része. Négy éven át Oxfordban, Angliában is éltem, majd egy évig az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában, Santa Barbara város közelében.

Tanulmányaimat végeztem:

1986-ig Bölcsőde, a Pasaréti út és a Nagyajtai utca sarkán.
1986-1989. Óvoda, a Hűvösvölgyi út és a Vadaskerti utca sarkán.
1989-1995. Bányai Júlia Általános Iskola, 1026 Pasaréti út 191-193.
(Amikor eljöttem, a neve Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnáziumra változott. Aztán a Kéttannyelvű szó is belekerült.)
1995-2001. Toldy Ferenc Gimnázium, 1015 Toldy Ferenc utca 9.
2001-2006. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Matematikai Intézet, matematikus szak.
2006-2011. University of Oxford, Life Sciences Interface Doctoral Training Centre, majd az első év után a Department of Statisticsben kötöttem ki. Itt doktori címet (DPhil) szereztem, amit Oxfordon kívül mindenhol PhD-nek rövidítenek. De miért? A college-om a Keble College volt.

A következő grafikon egy váratlan meglátást mutat. Ha megnézzük, hogy az iskoláim milyen idősek voltak, amikor oda jártam, érdekes dolgot találunk. A Bányai 1961-ben épült, a Toldyt 1854-ben alapították, Pázmány Péter az ELTE jogelődjét 1635-ben alapította Nagyszombaton, az Oxfordi Egyetemet pedig igazán soha nem alapították meg, de 1231-ben már universitasként ismerték el.

Ez exponenciális növekedés: a piros vonal az f(t)=1,203 t-1972,1 függvény görbéje. (Lineáris regresszióval kaphatjuk az iskolák aktuális korainak logaritmusaiból. Az 1972,1-en ne ütközzünk meg, nem olyan fontos mennyiség; csak a görbe eltolását adja meg.) Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy körülbelül három év és kilenc havonta duplázódik meg a mindenkori iskolám kora.

Az igazán érdekes kérdés azonban az, hogy Oxford után hová kéne mennem, hogy a trend ne törjön meg. 2011-ben már egy 1343 éves intézményben kellene lennem, 2013-2014-re pedig el kellene érni a kétezer évet. Csakhogy mi olyan idős? (Ezt a dilemmát végül az oldotta meg, hogy elkezdtem dolgozni!)

Nyelvtudás:

Angolból 16 évesen középfokú, C típusú, igazi Rigó utcai nyelvvizsgát szereztem. Azóta már nyilván sokkal jobban tudok angolul, de a nyelvvizsgák nem nagyon hoznak lázba.
Németből 18 évesen szereztem középfokú nyelvvizsgát. Majd tíz év takaréklángú nyelvhasználat után, a németországi tartózkodásom elején egy intenzív tanfolyammal a felsőfokú szintre fejlesztettem a némettudásomat.
Latinul is tanultam két évig a gimnáziumban.
Én már ahhoz a generációhoz tartozom, amelyiknek az oroszt soha nem tanították. De érdekel a nyelv, és valamikor neki is álltam egy Teach yourself Russian könyv végigtanulásának. Aztán elakadtam.

Ezek a fotók a honlapom első változatához készültek, 1999 végén. Sok kösz a bátyámnak. Nem biztos, hogy most is így nézek ki, de ezek olyan jó fotók!

 

[Vissza]